A német ipar online sikerreceptje: Hogyan használják a közösségi médiát a növekedéshez?

A német ipar digitális fordulata: Számok és stratégiák a közösségi médiában

A digitális kor dinamikája ma már az ipari szektort is mélyrehatóan átformálja. Ami korábban elsősorban a szélesebb fogyasztói rétegeket célzó B2C (üzlet a fogyasztónak) vállalatok eszköztára volt, az ma már a B2B (üzlet az üzletnek) terület, így a német ipari vállalatok számára is stratégiai jelentőséggel bír. Ebben a bejegyzésben részletesen megvizsgáljuk, hogyan alkalmazzák a német ipari óriások és a dinamikusan fejlődő középvállalkozások a közösségi médiát céljaik elérésére, milyen stratégiákat követnek, milyen vizuális eszközöket használnak, és mely platformok bizonyulnak a leghatékonyabbnak számukra. Különös figyelmet fordítunk arra is, hogy a beszerzési osztályok miként integrálják ezeket az eszközöket mindennapi működésükbe, hiszen a digitális tér a beszerzés folyamatait is forradalmasítja.

A digitális térnyerés: A német vállalatok útja a közösségi médiában

A közösségi média alkalmazása a német vállalati szektorban széles körben elterjedt, bár az iparágak között jelentős különbségek figyelhetők meg. Egy 2012-es BITKOM tanulmány szerint a német vállalatok közel fele, 47%-a aktívan használta a közösségi médiát, további 15%-uk pedig tervezte annak bevezetését. Érdekes módon a közösségi média alkalmazása a kis- és középvállalkozások (KKV-k) és a nagyvállalatok körében hasonló mértékű volt. Azonban az ipar és az építőipar – a vizsgált időszakban – 34%-os aktivitásával jelentősen elmaradt a kereskedelem 52%-os vagy a szolgáltató szektor 48%-os átlagától.

Azonban a helyzet dinamikusan változott. Egy 2021-es adat szerint a német vállalatok 53%-a már aktívan használta a közösségi médiát, ami egyértelműen a digitális átalakulás felgyorsulását jelzi. A közösségi média vállalati alkalmazásának legfőbb mozgatórugója a külső kommunikáció volt, ezen belül is a marketing, a PR és a hirdetés. A 2012-es BITKOM felmérés alapján a közösségi médiát használó cégek 75%-a a hirdetései támogatására, 72%-a marketing célokra, 60%-a pedig PR tevékenységre használta ezeket a platformokat. A legfontosabb célkitűzés a márka vagy a vállalat ismertségének növelése volt, ezt a cégek 82%-a jelölte meg elsődlegesként.

Fontos megjegyezni, hogy a közösségi média csatornák kezelését és a kapcsolódó tevékenységek fejlesztését a legtöbb (80%) közösségi médiát használó vállalat egy vagy két munkatársra bízta. Ez rávilágít arra, hogy bár a közösségi média jelenlétet fontosnak tartották, a dedikált erőforrások gyakran korlátozottak voltak, különösen a KKV-k esetében. Azonban ez a tendencia is fokozatosan változik, ahogy a vállalatok egyre inkább felismerik a közösségi média stratégiai szerepét.

Az ipar digitális arcéle: Célok és kihívások a B2B szektorban

Míg a német vállalatok általánosságban egyre inkább felismerik a közösségi média jelentőségét, az ipari szektorban – amelybe a vegyianyag-gyártás, gumi- és műanyagtermék-gyártás, fémfeldolgozás, fémalapanyag-gyártás, valamint az ipari gépek és berendezések karbantartása és üzembe helyezése is beletartozik – a közösségi média adaptációja kezdetben lassabb volt, ahogy azt a korábbi 34%-os aktivitás is mutatta.

Azonban a helyzet változóban van. Egy 2020-as, 138 német B2B vállalatot vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy ezek a vállalatok általánosságban nagy jelentőséget tulajdonítanak a közösségi média marketingnek, bár marketing költségvetésüknek jellemzően kevesebb mint 20%-át kívánják erre fordítani. Egy másik, 2023-as gyártóipari tartalommarketing jelentés szerint a megkérdezett vállalatok 51,4%-a volt aktív a közösségi médiában. Ez a növekedés azt jelzi, hogy az ipari vállalatok is egyre inkább felismerik a közösségi médiában rejlő lehetőségeket, még ha óvatosabban is közelítenek hozzá, mint más, B2C-orientáltabb szektorok.

A B2B marketing kontextusában a közösségi média szerepe még mindig fejlődik. Egy felmérés szerint a válaszadók 43%-a értett egyet azzal, hogy a B2B marketing magában foglalja a közösségi média marketinget, ami meglepően alacsony arány, tekintve a közösségi média globális népszerűségét. Ez arra utalhat, hogy a B2B szektor, beleértve az ipari vállalatokat is, még mindig keresi a közösségi média leghatékonyabb alkalmazási módjait.

Stratégiai célok a B2B közösségi média jelenléthez:

A német ipari vállalatok számos céllal használják a közösségi médiát, amelyek a B2B szektor sajátosságait és kihívásait tükrözik:

• Márkaépítés és ismertségnövelés: Ez az egyik legfontosabb cél. Egy 2012-es tanulmány szerint a közösségi médiát használó cégek 82%-a a márka vagy vállalat ismertségének növelését tartotta elsődlegesnek. Egy 2020-as B2B tanulmány is megerősítette, hogy a német B2B vállalatok rendkívül fontosnak tartják a közösségi média használatát a márkaismertség növelésére és a márkaimázsának kontrollálására.
• Új piacok és ügyfelek szerzése (Lead generálás): Bár a B2B értékesítési ciklusok hosszabbak és komplexebbek, a közösségi média hozzájárulhat a potenciális ügyfelek azonosításához. A Hootsuite 2019-es tanulmánya szerint a megkérdezett német vállalatok 24%-a szeretne új érdeklődőket szerezni a közösségi média csatornákon keresztül. A LinkedIn különösen hatékony platformnak számít a minőségi leadek generálásában a B2B marketingesek szerint, akiknek 40%-a tartja ezt a leghatékonyabb platformnak.
• Munkaerő-toborzás (Employer Branding): A szakemberhiány komoly kihívást jelent az ipari szektorban. A Hootsuite 2019-es adatai szerint a német cégek 41%-a használta közösségi média fiókjait elsősorban munkaerő-toborzásra. A 2020-as B2B tanulmány azonban azt találta, hogy bár az új tehetségek vonzása fontosnak minősült, a német B2B vállalatok összességében nem tartották különösen relevánsnak a közösségi média toborzási eszközként való használatát, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy ez hozzájárulna a munkáltatói márkaépítéshez (a jelentkezők számával mérve). Ez ellentmondásos kép arra utal, hogy a toborzási célú felhasználás hatékonysága és megítélése változó lehet.
• Piackutatás és versenytársfigyelés: A közösségi média platformok értékes információforrást jelentenek a piaci trendek, vásárlói igények és versenytársak tevékenységének megismeréséhez.
• Ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és ügyfélmegtartás: A 2020-as B2B tanulmány szerint a közösségi média értékesítést támogató eszközként való használata (pl. termékbemutatók) hozzájárul az ügyfélelégedettséghez. A megkérdezett vállalatok 28%-a vélte úgy, hogy a B2B marketing elengedhetetlen az ügyfélkapcsolat-kezeléshez.
• Innováció menedzsment (Open Innovation): Bár kevésbé elterjedt, egyes vállalatok a közösségi médiát az innovációs folyamatok támogatására is használhatják. A 2020-as B2B tanulmány azonban nem talált bizonyítékot arra, hogy a közösségi média innovációmenedzsment eszközként való használata nyílt innovációhoz vezetne a német B2B vállalatoknál.
• Weboldal forgalmának növelése és válságkommunikáció: A közösségi média platformokon megosztott linkekkel a vállalatok a saját weboldalukra irányíthatják a felhasználókat. Probléma vagy krízis esetén a közösségi média gyors és transzparens kommunikációt tesz lehetővé az érintettekkel.

A hiteles hang: Kommunikációs stílus és vizuális eszközök

A német ipari vállalatok közösségi média kommunikációjában és vizuális megjelenésében általában a professzionalizmus, a hitelesség és az informatív tartalom dominál, igazodva a B2B szektor elvárásaihoz.

Kommunikációs stílus:

• Szakmai és informatív: A kommunikáció középpontjában gyakran a szakértelem, a termékek és szolgáltatások műszaki előnyei, az innovációk és az iparági megoldások állnak. A nyelvezet általában tárgyilagos, precíz és kerüli a túlzottan promóciós hangvételt. A német közönség értékeli a mélyreható, informatív tartalmakat, mint például a hosszabb blogbejegyzéseket, e-könyveket, esettanulmányokat és iparági jelentéseket, különösen a B2B szektorban.
• Hitelesség és átláthatóság: Fontos a bizalomépítés, ezért a vállalatok törekednek a hiteles és átlátható kommunikációra. Ez magában foglalhatja a vállalati kultúra bemutatását, betekintést a kulisszák mögé, vagy a fenntarthatósági törekvések őszinte kommunikálását. Gyakran érvényesül az az elv, hogy nem mindig a tökéletes fotó vagy videó a fontos, hanem az, hogy hitelesen mutassák be a vállalat mindennapjait vagy termékeit.
• Ügyfélközpontúság: A kommunikáció egyre inkább az ügyfelek igényeire és problémáira fókuszál, megoldásokat és értéket kínálva számukra.
• Platformspecifikus hangnem és nyelvhasználat: Míg a LinkedIn-en a professzionális, szakmai hangvétel az uralkodó, addig más platformokon (pl. Instagram, Facebook) lazább, emberközelibb stílus is megjelenhet, különösen a munkáltatói márkaépítés vagy a vállalati kultúra bemutatása során. Bár a nemzetközi piacokon az angol nyelv dominál, a német célközönség eléréséhez a német nyelvű kommunikáció elengedhetetlen.

Vizuális eszközök:

A vizuális tartalom kulcsfontosságú a figyelem felkeltésében és az üzenetek hatékony átadásában, még a hagyományosan kevésbé vizuálisnak tartott ipari szektorban is.

• Kiváló minőségű termékfotók és -videók: A termékek és technológiák bemutatásakor elengedhetetlenek a professzionális, részletgazdag képek és videók, amelyek kiemelik a minőséget és a funkcionalitást.
• Infografikák és diagramok: Komplex információk, műszaki adatok vagy piaci trendek szemléltetésére kiválóan alkalmasak az áttekinthető és vizuálisan vonzó infografikák.
• „Kulisszák mögött” (Behind the Scenes) tartalmak: Betekintés a gyártási folyamatokba, a K+F tevékenységbe vagy a vállalati mindennapokba növelheti a hitelességet és közelebb hozhatja a vállalatot a közönségéhez.
• Munkavállalói portrék és történetek: Az alkalmazottak bemutatása, sikertörténeteik megosztása emberi arcot ad a vállalatnak és erősíti a munkáltatói márkát.
• Eseményfotók és -videók: Konferenciákon, kiállításokon vagy vállalati rendezvényeken készült vizuális anyagok dokumentálják a vállalat aktivitását.
• Videóformátumok: A videók, különösen a rövidebb, figyelemfelkeltő formátumok (pl. YouTube Shorts, Instagram Reels) egyre népszerűbbek a B2B marketingben is a nagyobb elérés és az autentikusabb kommunikáció érdekében. A vertikális videók (9:16 formátum) különösen népszerűek a fiatalabb generációk körében.
• Autentikusság a tökéletesség helyett: Az őszinte, kevésbé „polírozott”, de valósághű betekintések gyakran nagyobb bizalmat keltenek, mint a stúdióminőségű, tökéletesen beállított vizuális anyagok.

Platformok a fókuszban: Hol van jelen a német ipar?

A német ipari vállalatok közösségi média használata során különböző platformokat részesítenek előnyben, attól függően, hogy milyen célokat kívánnak elérni és kiket szeretnének megszólítani.

LinkedIn: A B2B szakmai hálózatok éllovasa

A LinkedIn a német B2B vállalatok, így az ipari cégek számára is az egyik legfontosabb közösségi média platform. 2024 novemberében a LinkedInnek 24 millió felhasználója volt a DACH-régióban (Németország, Ausztria, Svájc), ebből 6,8 millió Németországban. Ez jelentős növekedést mutat a korábbi évekhez képest; a LinkedIn hirdetési potenciáljának elérése Németországban 20%-kal nőtt 2023 és 2024 között. Világszerte a felhasználók közel 60%-a a 25-34 éves korosztályba tartozik.

• Márkaépítés és szakértői státusz: A B2B marketingesek 40%-a szerint a LinkedIn a leghatékonyabb platform a minőségi leadek generálására. Közel 96%-uk támaszkodik a LinkedInre a lead generálás során.
• Toborzás és Employer Branding: A LinkedIn kulcsfontosságú eszköz a tehetségek felkutatásában és a munkáltatói márka építésében.
• Hatékonyság: A Hootsuite Social Media Trends Report 2024 szerint a marketing szakemberek 70%-a bízik a LinkedInben a pozitív ROI elérésében, megelőzve az Instagramot (68%) és a WhatsAppot (66%). A LinkedIn hirdetésekkel a vállalatok kétszeres konverziós rátát érhetnek el.

XING: A DACH-régió specifikus professzionális hálózata

A XING, bár nemzetközi szinten kevésbé domináns, mint a LinkedIn, a DACH-régióban (különösen Németországban) továbbra is jelentős professzionális hálózat. 2024 júliusában a XING-nek 22,5 millió felhasználója volt a DACH-régióban, ebből Németországban 13,9 millióan voltak havi aktív felhasználók. Ez enyhe növekedést jelent az előző évhez képest. A XING felhasználóinak 73%-a mobilról használja a hálózatot. A platform ismertsége magas, a 18-64 éves németek 53%-a ismeri.

• Toborzás és Employer Branding a DACH-régióban: A XING elsődleges erőssége a német nyelvű piacra koncentráló toborzás.
• Szakmai kapcsolatépítés (Networking) és vállalati láthatóság: Mivel a XING forgalmának több mint 80%-a Németországból származik, a platform jó lehetőséget kínál a német piacon működő vállalatok számára láthatóságuk növelésére.

Facebook: Szélesebb közönség és márkaépítés

A Facebook, bár elsősorban személyes kapcsolattartásra használt platform, a német ipari vállalatok számára is kínál lehetőségeket, különösen a szélesebb közönség elérésében és a márkaismertség növelésében. 2024-ben a Facebook továbbra is a harmadik legnépszerűbb közösségi média platform Németországban (a WhatsApp és az Instagram után), a 16-64 éves internetezők 60,2%-a használja. A Facebook hirdetési közönsége Németországban 2024-ben körülbelül 23,90 millió felhasználót tett ki.

YouTube: A vizuális történetmesélés ereje

A YouTube, mint a világ legnagyobb videómegosztó platformja, kiemelkedő lehetőségeket kínál a német ipari vállalatok számára termékeik, technológiáik, szakértelműk és vállalati kultúrájuk vizuális bemutatására. A YouTube rendkívül népszerű Németországban; 2024-ben 67,80 millió felhasználója volt, és hirdetései a teljes német internetező lakosság 87,3%-át érték el. Ez a legmagasabb felhasználószám a németországi közösségi média platformok között. A Bitkom 2012-es adatai szerint a közösségi médiát használó vállalatok 28%-a volt jelen videóplatformokon. Egy 2023-as gyártóipari jelentés szerint a vállalatok 22%-ának volt YouTube csatornája, de csak 11%-uk frissítette azt rendszeresen tartalommal.

Instagram: Az emberközelibb vizuális kommunikáció

Az Instagram, bár hagyományosan inkább a B2C szektorhoz kapcsolódik, egyre nagyobb teret nyer a B2B marketingben is, beleértve a német ipari vállalatokat. Különösen alkalmas a munkáltatói márkaépítésre és egy emberközelibb márkaimázs kialakítására. Az Instagram a második legnépszerűbb közösségi platform Németországban (a WhatsApp után), a 16-64 éves internetezők 61,9%-a használja. A potenciális hirdetési elérés 2023 és 2024 között 10,6%-kal nőtt, elérve a 30,35 millió felhasználót. A 25-34 éves korosztály teszi ki a német Instagram felhasználók 29,6%-át. Az Instagram Reels üzenetküldése is jelentős (percenként közel 700 ezer Reels kerül elküldésre direkt üzenetben globálisan).

TikTok: A fiatal generációk és a kreatív tartalom

A TikTok robbanásszerűen növekedett az elmúlt években, különösen a fiatalabb generációk körében. Felhasználói bázisa Németországban dinamikusan nőtt, 2023-ban 20 millióról 2024-re 22 millióra emelkedett. A platform hirdetési elérése a helyi internetezők 28,3%-át tette ki, és 2023 és 2024 között 14,1%-kal nőtt. A Gen Z (Z generáció) körében a TikTok a legnépszerűbb platformok egyike a képernyőidő alapján.

Egyéb platformok: Niche lehetőségek és kiegészítő csatornák

• X (korábban Twitter): Németországban a hirdetési elérése 2024-ben a helyi internetezők 20,8%-át tette ki, és 14,6%-os növekedést mutatott az előző évhez képest.
• Pinterest: Németországban a hirdetési elérése 2024-ben a helyi internetezők 24,3%-át tette ki, és jelentős, 19%-os növekedést mutatott.
• Blogok és Fórumok: Egy 2023-as gyártóipari jelentés szerint a vállalatok 21%-a használ aktívan blogot a weboldalán. A gazdálkodók körében például csak 6% használta aktívan ezeket.
• Snapchat: Németországban a 16-19 évesek körében népszerű, a hirdetési elérése 2024-ben a helyi internetezők 25,3%-át tette ki, 12,8%-os éves növekedéssel.

Beszerzés 2.0: A közösségi média, mint stratégiai eszköz a digitális korban

A közösségi média és a digitális platformok használata a beszerzési folyamatokban egyre inkább előtérbe kerül, bár elterjedtsége és mélysége még változó a német ipari vállalatoknál. A B2B vásárlók, beleértve a beszerzési szakembereket is, egyre inkább az internetet és a digitális csatornákat használják a beszállítók felkutatására és a vásárlási döntések előkészítésére. Egy 2014-es Google / Millward Brown Digital tanulmány szerint a B2B vásárlók 89%-a használta az internetet a beszállítók kiválasztásához, és ez a tendencia csak erősödött az elmúlt években.

Frissebb adatok is alátámasztják ezt a változást: egy 2023-as Statista felmérés szerint a német B2B vásárlók 76%-a kereste fel a céges honlapokat, 55%-a tájékozódott szakmai online magazinokból, és ami a leginkább releváns számunkra: 45%-a használta a közösségi médiát is beszállítók és termékek keresésére. Ez a viszonylag magas arány azt mutatja, hogy bár a közösségi média még nem az elsődleges forrás, de egyre fontosabb információs csatornává válik a beszerzési szakemberek számára is. Egy 2016-os Statista felmérés szerint a német B2B vállalatok háromnegyede, 75%-a használt közösségi médiát az értékesítés támogatására, ami közvetve a beszerzési oldal aktivitását is jelezheti, hiszen a kereslet és kínálat itt találkozik.

A Bundesverband Materialwirtschaft, Einkauf und Logistik e.V. (BME), a német beszerzési és logisztikai szövetség, maga is aktív a közösségi médiában, például Instagramon (@der_bme), ahol aktuális információkat, „best practice”-eket és betekintést nyújt a beszerzés, logisztika és ellátási lánc menedzsment témakörében, célul tűzve ki a fiatalabb célcsoport elérését is. Ez jelzi a szakmai szervezetek törekvését is a digitális platformok használatára az iparágon belüli kommunikációban és tudásmegosztásban.

A közösségi média potenciális felhasználási területei a beszerzésben:

• Beszállító-felderítés (Supplier Scouting): A professzionális hálózatok, mint a LinkedIn, segíthetnek új potenciális beszállítók azonosításában és üzleti profiljuk ellenőrzésében.
• Piaci trendek figyelése: A közösségi média platformok és szakmai csoportok követése révén a beszerzési osztályok naprakész információkhoz juthatnak az új technológiákról, anyagokról, piaci változásokról.
• Beszállítói kapcsolatmenedzsment (SRM) és kockázatértékelés: A közösségi média kiegészítő platformot biztosíthat a beszállítókkal való kapcsolattartásra, és információkat nyújthat azok stabilitásáról, hírnevéről, bár itt adatvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.
• Fenntarthatósági információk gyűjtése: A beszerzési osztályok ezeket az információkat felhasználhatják a beszállítók fenntarthatósági teljesítményének értékeléséhez, hiszen a vállalatok egyre inkább kommunikálnak fenntarthatósági törekvéseikről a közösségi médiában.

Fontos megjegyezni, hogy a beszerzési osztályok közösségi média használata valószínűleg még „gyerekcipőben jár” sok ipari vállalatnál, és inkább kiegészítő, mintsem elsődleges eszközként funkcionál. Azonban a közösségi média információszerzési és kapcsolatépítési potenciálja a jövőben várhatóan növekedni fog ezen a területen is, különösen ahogy a digitális natív generációk egyre nagyobb számban kerülnek vezető pozíciókba.

Esettanulmányok: Hogyan használják a vezető német ipari vállalatok a közösségi médiát?

Az alábbiakban néhány vezető német ipari vállalat példáján keresztül mutatjuk be, hogyan integrálják a közösségi médiát stratégiájukba.

• BASF SE: A vegyipari óriás közösségi média stratégiájának középpontjában az ügyfélközpontúság és a fenntartható átalakulás támogatása áll („Winning Ways” stratégia). A BASF aktívan használja a LinkedIn, X (Twitter), Facebook és YouTube platformokat. YouTube csatornájukon bemutatják például a „myBASFworld” ügyfélportált, valamint kommunikálják ambiciózus klímavédelmi céljaikat és a nettó zéró kibocsátás elérésére irányuló technológiai fejlesztéseiket. Munkáltatói márkaépítésükben fontos szerepet kap a vállalati kultúra, a sokszínűség és a munkavállalói történetek bemutatása.
• Covestro AG: A polimergyártó Covestro erőteljesen kommunikálja „#FullyCircular” (teljesen körforgásos) törekvéseit és a fenntarthatóságot. X (Twitter) csatornájukon rendszeresen osztanak meg híreket termékinnovációikról (pl. újrahasznosított polikarbonátok), vállalati eseményekről és fenntarthatósági projektekről.
• Continental AG: Az autóipari beszállító a fenntartható és összekapcsolt mobilitás úttörő technológiáira összpontosít. Közösségi média jelenlétük (LinkedIn, YouTube, Facebook, X) a technológiai innovációkat (pl. tükör nélküli teherautók, hangszóró nélküli hangrendszerek), a kutatás-fejlesztési tevékenységet és a munkáltatói márkát (pl. sokszínűség, munkavállalói erőforráscsoportok) helyezi előtérbe.
• REHAU Group: A polimer megoldásokat kínáló vállalat LinkedIn jelenléte az innovációra (pl. Window.ID digitális útlevél ablakokhoz), a fenntarthatóságra (körforgásos gazdaság, EcoPuls újrahasznosítási koncepció), nemzetközi projektekre és az ügyfélkapcsolatokra fókuszál. A REHAU a közösségi médiát B2B marketingre, toborzásra (pl. TikTok és Instagram kampányok gyakornokoknak) és a globális csatornák konszolidációjára is használja.
• Thyssenkrupp AG: A vállalat a zöld acélra való átállást („#nextgenerationsteel”, „bluemint®”) és a dekarbonizációt helyezi kommunikációja középpontjába. LinkedIn és YouTube csatornáikon bemutatják technológiai innovációikat (pl. Steel Sustainability Navigator), ipari megoldásaikat és munkáltatói márkaépítési kampányaikat.
• SMS group GmbH: A fémipari berendezések és technológiák szállítója a LinkedIn-t és a YouTube-ot használja technológiai vezető szerepének, digitalizációs megoldásainak („SMS digital”) és a fémipar zöld átalakításában („#turningmetalsgreen”) betöltött szerepének kommunikálására.
• Siemens AG: A technológiai óriás a valós és digitális világ összekapcsolására, az ügyfelek digitális és fenntarthatósági átalakulásának felgyorsítására fókuszál („Siemens Xcelerator” platform). Széleskörűen használják a közösségi médiát, beleértve a LinkedIn, Instagram, TikTok, Facebook, YouTube és X platformokat. A Siemens aktívan használja a munkavállalói érdekképviseletet („Amplify” platform) a hiteles kommunikáció érdekében, és kísérletezik új formátumokkal és csatornákkal, mint a TikTok, a tehetségek vonzására és a képzésre.
• TRUMPF GmbH + Co. KG: A szerszámgép- és lézertechnológiai vállalat a LinkedIn-t és a YouTube-ot használja termékeinek (pl. 3D fémnyomtatás műholdas alkalmazásokhoz), technológiai szakértelmének (lézertechnológia, intelligens gyári megoldások, EUV) és ipari alkalmazásainak bemutatására.
• Festo SE & Co. KG: Az automatizálási technológia és a műszaki képzés területén vezető vállalat aktív a LinkedIn, YouTube, Facebook és különösen a XING platformokon. Tartalmaik bemutatják automatizálási megoldásaikat, innovatív bionikai projektjeiket (pl. BionicOpter, BionicSoftArm), ipari alkalmazásaikat és műszaki képzési programjaikat.
• Bilfinger SE: Az ipari szolgáltató (mérnöki tevékenység, karbantartás, állványozás, szigetelés, festés, projektek) a LinkedIn, YouTube, Facebook és egyéb platformokat használja szolgáltatásainak, projektjeinek, fenntarthatósági és biztonsági („zero is possible”) törekvéseinek, valamint karrierlehetőségeinek kommunikálására. Új márkaüzenetük – „Your Performance Is Our Business” – az ügyfelek hatékonyságának és fenntarthatóságának növelésére összpontosít.

Ezek az esettanulmányok rávilágítanak arra, hogy a vezető német ipari vállalatok egyre tudatosabban és stratégiailag használják a közösségi médiát. A platformválasztás, a tartalmi fókusz és a kommunikációs stílus igazodik a B2B környezethez, a fő célok pedig a márkaépítés, a szakértői pozíció megerősítése, a tehetséggondozás és az ügyfélkapcsolatok ápolása. Különösen a LinkedIn emelkedik ki mint kulcsfontosságú B2B platform, de a XING továbbra is releváns a DACH-régióban, míg más platformok, mint a YouTube, Facebook, Instagram és akár a TikTok, specifikus célokra (pl. vizuális bemutatók, szélesebb körű márkaismertség, fiatal tehetségek elérése) használatosak.